Gyakori, hogy a diákok a nyári szünidő alatt, zsebpénzük kiegészítésére munkát vállalnak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződés jellegétől függően azonban eltérő adózási szabályokat kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során.
Az egyik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a közép- vagy felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, s ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összeg (a minimálbér 20%-a) erejéig. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összegig.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.
Forrás: Egriszín
