Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.
Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.
„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.
A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.
A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.
Forrás: Egriszín
A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény szoborparkjában található emlékműveket.
A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.
Forrás: Egriszín
Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.
A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.
Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.
A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.
A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.
Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.
A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.
Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra. A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.
Forrás: Egriszin
Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi szólótáncversenyét az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki kötelező- és a szombati szabadon választott táncok versenyét követően hirdetnek eredményt.
2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.
A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,