2011. május 12. csütörtök – Agria Tv Bt.

Táncoltak a Mlinkósok

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje. Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert. Többek között Egerben, a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ad otthont a foglakozásoknak.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Ápolók napja

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

A MESZK Heves megyei Szövetsége negyedik alkalommal rendezi meg az ápolónők napját a megyében. Az ünnepségen, a tudományos ülésen túl a szakdolgozók kredit-pontjai gyűltek.

A szakdolgozói kamarai létszám jelenleg 1850 fő, mondta el Pogonyiné Kiss Irén a kamara megyei elnöke.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Ártatlanul letartóztatva: jár kártérítés, de mennyi?

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

A bíróság szerint megilleti a kártalanítás azt a három roma fiatalt, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. A kérdés most az, hogy mekkora legyen ennek összege.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Az egy hónapra megítélhető összeg ugyanis igen tág határok között mozog. Százhatvanezer és másfél millió forint az intervallum, ezért a kártalanítás összegét – a körülmények figyelembe vételével – még mérlegelnie kell a bíróságnak. Az igen rövid tárgyaláson a megyei bíró bejelentette, hogy időközben megérkeztek a szakértői vélemények is. Ezekhez sem a felperesek, sem az alperes képviselői nem fűztek véleményt, és nem is módosították a mai tárgyaláson a keresetüket, illetve ellenkeresetüket. Ezt követően a bíró a tárgyalást berekesztette és az ítélethirdetésre határnapot tűzött ki. Ez május 24-e, 16 óra.

Forrás: HEOL

A Kormány kiemelt projektként kezeli az összekötőút megépítését

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését. Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg. A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye. Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az „F” vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat. A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése Egerben

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER – MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe.
A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban.
Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre. és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Civitalis Vándordíj

Posted on 2011. május 12. csütörtök by agria

Felhívás egri civil szervezetek részére a „Civitalis Vándordíj” nyertesének kiválasztásában való közreműködésre.

A civil, aki politizál, már nem civil többé. Ugyanakkor a civil, aki nem hajlandó politikusok fejével gondolkodni, nem tudja a civilek érdekeit képviselni. Olyanokra van szükség, akik művelni tudják a „civil politika”, vagyis a civilika művészetét. Ennek eszközei a figyelemfelhívás, az érvelés, a meggyőzés, a közvetítés; elengedhetetlen része a civil társadalom szervezése, fejlesztése akár helyi, regionális, akár országos szinten. Ezt a feladatot csak az tudja eredményesen végezni, aki hajlandó megismerni és megérteni a politikusok gondolkodását, de ő maga nem akar politikussá válni. Ők a „civilikusok”, olyan személyek, akik ugyan a civil társadalom tagjai, de a közhatalom letéteményeseivel való kapcsolatfelvétel során adott esetben bürokrataként is képesek viselkedni. De hol is vannak az igazi civilikusok? Úgy véljük, már régóta közöttünk dolgoznak, de talán mi nem ismertük fel, vagy csak nem ismertük el nélkülözhetetlen munkájukat. Lehet, hogy nem is civil szervezetben, hanem a közigazgatásban, a köz, a település szolgálatában vagy éppen az üzleti világban, a magánszférában tevékenykednek.

A Civitalis Egyesület egyik célja a civil társadalom fejlesztése, a társadalmi szereplők aktív együttműködésének, kapcsolatépítésének élénkítése. A „civitalis” két latin szó, a ”civilis” (a.m. közhasznú, közérdekű, közösségi) és „vitalis” (a.m. életbevágó, létfontosságú, életerős) „összegyúrásából” született, és a közösségi életerő növelésére utal. Ebben nélkülözhetetlenek az adott közösségben élő civilikusok. Egyesületünk most egy évenként kiosztásra kerülő díj, a „Civitalis Vándordíj” alapításával szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet a civil társadalom egésze részére is hasznos tevékenységüknek a fontosságára. A díj erkölcsi elismerés, egy oklevél, nem jár hozzá pénzjutalom. A díj „vándor” jellegét az adja, hogy évenként más és más településen kerül kiosztásra. A díjat elnyerheti bármely helyi magánszemély, aki – a szavazók véleménye szerint – az elmúlt évben sokat tett bármilyen területen a helyi civil ügy előmozdítása, a helyi civil problémák megoldása, a helyi civil-civil, illetve civil-önkormányzati együttműködés érdekében. Az évenkénti helyszínt az alapító választja ki, de a jelölés és a nyertes kiválasztása a helyi civilek feladata.

A díj odaítélésének menete

Jelölte(ke)t bármilyen helyi székhelyű társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, intézmény – rövid indoklással – megnevezhet. A jelölést egyesületünk honlapján a „Civitalis Vándordíj” menüpont alatt található e-mailes jelölőlap kitöltésével és elküldésével végezhetik el. A jelöltek nevei az ajánlással együtt felkerülnek egy listára, és a nevekre e-mailen keresztül lehet majd szavazni. Szavazás nyílt és titkos, bárki, illetve bármilyen civil szervezet élhet ezzel a lehetőséggel (egy e-mail címről csak egy szavazat adható le.). A szavazás lezárásának időpontjában a legtöbb szavazatot elért személy fogja a díjat megkapni. Szavazategyenlőség esetén a Civitalis Egyesület képviselője dönt.

2011-ben a Civitalis Vándordíjat Egerben kívánjuk kiosztani, átadására a 2011. szeptemberében rendezendő Eger Ünnepe rendezvényen kerül sor. A jelöltállításra 2011. május 5.-e és 31.-e között van lehetőség, majd ezek után a jelöltekre június 1.-je és 25.-e között lehet szavazni. Kérjük tehát az egri civil szervezeteket, hogy minél többen éljenek mind a jelöltállítás, mind a szavazás lehetőségével, hogy a díj komoly civil társadalmi elismerés kifejezéseként kerüljön átadásra.