Az LMP sajtóközleménye:
A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.
A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.
Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.
Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.
A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.
Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.
Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.
A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség – Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.
Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.
A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.
Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.
Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.
A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.
Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.
————————-
Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.
Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.
Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok
Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.
808 hektár – összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű – területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött – 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!
A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy – a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben – nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!
Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,
Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%
20-30 ha közti – 7 érdekeltség 15.3%
10-20 ha közötti – 7 nyertes érdekeltség 13.4%
10 ha alatti – 8 nyertes érdekeltség 6.0%
A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!
Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok
Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.
A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.
Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt – ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket – sokszor a pályázati kiírásokat követően – a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.
Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak – nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
A legnagyobb vesztesek
Erdőtelek illetve Ecséd, – amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.
LMP
Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:
Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP
Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?
Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel 30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.
Eger, 2013. május 2.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
