A közönség kicsit fázott, de szárnyalt a rock tegnap este a Szépasszony-völgyben. A szombat esti koncerten Vörös István Prognózisa és a P.Box tüzesítette a hangfalakat a felújításra váró, egyébként jó adottságokkal rendelkező szabadtéri színpadon.
A fénykorát a nyolcvanas években élő két rockcsapat, a Prognózis és a P. Box lépett fel szombat este a Szépasszonyvölgyi szabadtéri színpadon. A legendás zenekarok a nyár egyik leghidegebb estéjét fogták ki, amely nyilván nem kedvez a szabadtéri koncerteknek, amiből az utóbbi években meglehetősen kevés volt Egerben. A P. Box mostani formációját először üdvözölhettük a városban, és Vörös István sem túl gyakran teszi tiszteletét itt változó felállású zenekaraival.
Az új hullám idején divatba jött Prognózisból csak a zenekar motorja Vörös István tart ki a név mellett, de új arcokkal továbbra is rendületlenül viszi a zászlót és a gitárt tovább. Talán a leghelyesebb zenei műhelynek nevezni azt a szándékot, ami a produkciók mögött húzódik, hiszen az alapos munka gyümölcse a publikummal való rendkívül jó viszony, amire nem lehet nem odafigyelni. A szellemi, lelki vezér nem hagyja unatkozni a nézőt, dalaival, gitárjátékával „hajsza közben” is egészen a tündérmesékig repíti az ámulatba ejtett közönséget, aki bátran megfeledkezhet a gondjairól, hiszen „tele van a város szerelemmel”.
Pozitív energiák és az őszinte gesztusok dobják fel a nézőt. Az el nem hangzó dalokról könnyen vitába keverednek egyesek, és még régi magnókazetta is jut a szerencséseknek.
A görög mitológia szerint, Zeusz teremtette az első nőt, Pandorát, hogy büntesse meg az emberiséget, mert Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Egy nap Pandóra kíváncsiságból kinyitotta a rábízott szelencét, amiből egyszerre minden csapás, betegség, bánat, gonoszság a világra zúdult.
Pandora szelencéjéből szombat este a remény és a hit áradt a csupán maréknyi hallgatóságra, hangjegyek formájában. A szintén a nyolcvanas évek elején, de az akkor tomboló hard rock hullámmal égbeszökő P. Box, tartalmát tekintve ma már más. A színpadon, a név és a szerzők örökségét tovább vivő, ugyanakkor fiatal egyéniségeket és szellemiséget tömörítő, az ő elképzeléseiket is magába olvasztó csapatot látunk. Ha az újabb dalok nem is annyira, de a régiek kicsit feledtették az augusztusi éjszakai hideget. Az „Ingajárat”, a „Maradj a vonalban”, a „Vágtass velem!”, a „Fantomlány”, az „Ómen” a „Zöld, a bíbor és a fekete” szép hagyatékát ápoló hideg fémzene fanatikusai nem engedik hogy a szelence örökre zárva maradjon.
Forrás: Egriszín