Tag Archives: BNPI
Csarnó levelét megírta: új vezető a Bükki Nemzeti Park élén
Levelet küldött Csarnó Ákos (LMP) a Bükki Nemzeti Park új vezetőjének, melyet változtatás nélkül adunk közre.
Tisztelt Igazgató Úr!
A napokban értesültem arról, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője lett, az Igazgatóság honlapján legalábbis már ön lett megjelölve.
A GreenR – Zöld objektív internetes oldal értesülései szerint ön pályáztatás nélkül lehetett vezető és önéletrajza sem elérhető, amiből kiderül, hogy milyen szakmai ismeretei vagy elhivatottsága miatt esett önre a választás.
Több állampolgár értetlenségének adott hangot a fentiek miatt, ezért tisztelettel kérem tájékoztatását arról, hogy valóban pályáztatás nélkül kapta-e kinevezését? Kérem továbbá, hogy önéletrajzát hozza nyilvánosságra akár úgy, hogy az Igazgatóság honlapján feltünteti, akár úgy, hogy azt elektronikus formában megküldi számomra (csarnoakos@gmail.com).
Segítségét előre is köszönöm.
Eger, 2013. november 13.
Tisztelettel:
dr. Csarnó Ákos
önkormányzati képviselő
Lehet Más a Politika
Lelőtt farkast találhattak a Bükkben
Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.
A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.
A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Farkasok a Bükkben
Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben – állítják a szakemberek a nyomok alapján.
A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.
Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.
A szakemberek szerint a turistáknak nincs mitől tartani: az egészséges farkas messziről kiszagolja az embert és elkerüli.
Rackajuhok a parádi hegyi legelőkön
A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.
A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.
A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.
A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.
Forrás:Egriügyek
Fotó: Molnár Balázs
Működésbe léptek a Bükk időszakos karsztforrásai
Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.
Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.
Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.
BNPI/fotó: Novák Richárd