Tánccal űzték el a telet maskarások a hagyományos novaji remélésen. A téltemető, tavaszváró felvonuláson a legények egy ál-lakodalmas menetben vonulnak végig a falun, és korommal kenik össze a lányokat, akik ezután megmosakodnak, ami a megtisztulást jelképezi. Ezzel a remélés résztvevői minden rosszat elűznek, és köszöntik a tavaszt.
Népviseletbe öltöztek, templomot díszítettek és pünkösdi királynéjárást tartottak a Szentendrei Skanzenben. Egerben és Miskolcon a gyerekek hagyományőrző játékokat játszottak és ünnepi rózsakoszorút is készítettek. A Pünkösdöt, a keresztény egyház születésnapját, minden évben 50 nappal húsvét után tartják.
Táncos, maskarás felvonulással űzték el a telet Novajon. Az úgynevezett remélés az 1800-as évek óta hagyomány a településen. Ilyenkor a férfiak ál-lakodalmas menetet tartanak, és korommal kenik össze a résztvevők arcát, majd lemossák, és ezzel megtisztulnak minden rossztól. Az egész napos mulatságra mindenki visz valamilyen ételt, amit az asszonyok közösen főznek meg.
Borotválós asszonyfarsangot rendeztek Parádsasváron, az egész falu ott volt, rengetegen érkeztek jelmezben is. Régi hagyomány, hogy ilyenkor a nők férfinak öltöznek és úgy tesznek, mintha borotválkoznának, az alkalmi borbélyok pénzt is gyűjtöttek gyereknapra. Az egyik karcagi iskola diákjai szintén jelmezben vonultak végig a városon: voltak, akik csokoládénak, mások dominónak öltöztek be. Kiszebábot is égettek, hogy megérkezzen végre a tavasz.
Maszkban jártak házról házra a locsolók Mezőkövesden és Dombrádon is. A lányok díszes népviseletben várták a fiúkat, volt, ahol még az interneten is közvetítették a locsolkodást, mert azt mondják, a hagyomány örök, a vírus sem pusztíthatja el. Tokodon pedig az önkéntes tűzoltók lepték meg a helybelieket, akik finom ételekkel várták őket. Sok család viszont a járvány miatt locsolkodás helyett inkább kihasználta a jó időt és kirándultak.
