Pultosok, pincérek, légiutas-kísérők, telemarketingesek és telefonos operátorok. Ezek azok a szakmák, amelyekben a leggyakoribb a válás egy amerikai kutatás szerint. Az indok nagyon egyszerű: a pultosoknak és a légiutaskísérőknek csinosnak és mosolygósnak kell lenniük, ráadásul a hosszú műszakok miatt alig vannak otthon, így nagyobb a kísértés azok iránt, akikkel össze vannak zárva.
Heteket, sőt hónapokat kell várni a szakmunkásokra. Sokan arra panaszkodnak, hogy alig találnak mesterembert. De a vállalkozók is hiányolják a szakembereket. Van olyan cégvezető, akinek szüksége lenne több emberre, de egyszerűen nincs kivel pótolni a hiányt. Ezért 600 millió forint értékű munkát kellett visszamondaniuk.
Az Egri Foglalkoztatási Paktum keretében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara első ízben tartotta meg az EduNet Alapítvány által kidolgozott „Tájoló Nap” című pályaorientációs programját, melyen az Egri Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolája nyolcadik osztályos diákjai vettek részt.
A megnyitón Rázsi Botond az iskola igazgatója arra biztatta a közel negyven diákot, hogy pályaválasztásuk során koncentráljanak az erősségeikre, és törekedjenek arra, hogy az adott szakmában ők legyenek a legjobbak. Így lesz később lehetőségük arra, hogy feljebb lépjenek a ranglétrán- mutatott rá az igazgató.
Zahoreczné Kun Krisztina a HKIK pályaorientációs tanácsadója hangsúlyozta, a Tájoló nap legfőbb célja, hogy a résztvevő tanulók a munka világában alapvetőnek tekinthető, gyakorlati készségeiről kaphatnak sokoldalú visszajelzést, elsősorban az erősségekre koncentrálva.
A feladatok 6 nagy témakört öleltek fel a műszaki, a kereskedelmi, az üzleti ügyintézői, a kézműves, a turisztikai-vendéglátói és az egészségügyi-szociális munkaterület.
A nap folyamán egy-egy szakmai irányt képviselve forgószínpad szerűen az egyes állomásokon 40 perc alatt kellett a tanulóknak 4-5 fős csoportokban egyéni és csoportos elméleti és gyakorlati feladatokat, szerepjátékokat megoldaniuk. Eközben megadott szempontok alapján a munkacsoport megfigyelői értékelték őket és rögzítették a diákok tevékenységére vonatkozó egyedi tapasztalataikat.
Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség álláspontjától sem.
Tisztelt Szerkesztőség!
Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:
A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást – melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint – hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.
Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.
Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.
Várkonyi György
A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.
Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.
Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.
A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.
Holló Miklós/Egriügyek
