Ne legyen kötelező a kéményseprés a családi házakban minden évben – ezt javasolja a belügyminiszter. Pintér Sándor indoklása szerint, ezzel időt spórolnának a családoknak, és megszűnne az adminisztráció. A javaslat szerint kizárólag megrendelésre végzenék el a munkát a kéményseprők. Szakszervezetük viszont azt mondja: ez százezrek biztonságát fenyegeti. A kormánypártok még nem döntötték el, hogy támogatják-e az elképzelést.
Mégis megkapják a béremelést a védőnők. A kormány törvényt módosított, így a szolgáltatók kötelesek lesznek kifizetni az emelést, január elsejéig visszamenőleg is. Az emelt bért már októberben meg is kapják a védőnők. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke azonban azt mondja ez csak fél siker, szerinte egységes bértáblára lenne szükség.
Közel két hete a város egyik társasházában éhen halt a szülők albérletében a másfél éves K. Kiara Jerke.A megyei kormányhivatal, valamint a Hatvani Járás Hivatala legfontosabb megállapításainak lényege, hogy a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban további munkajogi eljárásra van szükség. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője ugyancsak tegnap állt nyilvánosság elé. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi a Parlamentben, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a rések a gyermekellátó rendszerben, amelyeknek szerepe lehetett a másfél éves Kiara halálában.
Részlet Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójából.
– A tragikus kis élet egy óriási felkiáltójelet és egy kérdőjelet hagyott maga után – ezekkel a szavakkal kezdte egyébként mondandóját a képviselő kedden, majd azt ecsetelte: mindenki azon döbbent meg, hogy egy szülő hogyan juthat oda, hogy a legnagyobb veszélyt ő maga jelentse gyermekére. És ha ide jut, nagyon nehéz őt helyettesíteni, de azért kell, hogy működjön a jelzőrendszer, ami megvédhetné.
A képviselő törvényt módosítana
Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az elhunyt kislány családja nem egy átlagos körülmények között élő família, hiszen mind a négy gyermek veszélyeztetett volt. Kiara már a magzati időszakban, hiszen az anya nem működött együtt a védőnői, orvosi szolgálattal.
– Felvetődik ilyenkor a kérdés: az intézményrendszer tett-e valamit. Tettek, de nem eleget. Lehettek volna érzékenyebbek, figyelmesebbek és határozottabbak. Különösen a Gyöngyösi Gyermekjóléti Központ lassú reagálása érthető nehezen. Ez nem egy ügy volt, hanem egy gyermekélet. A védelembe vételi eljárások ott értek véget, hogy a gyermekorvos (egyébként egyedüliként) rendre úgy nyilatkozott, hogy minden rendben van. Az ő szerepét még vizsgálja az illetékes járási hivatal – fogalmazott Horváth László, aki vázolta a jogszabályi módosításokra irányuló szándékának lényegét. Ezek szerint rögzíteni kell, hogy a szülők ne mondhassanak le a védőnői szolgálat igénybevételéről. Az együttműködés megtagadása minősüljön súlyos veszélyeztetésnek, ami alapján hatóságilag kikényszeríthető a „láthatás” a lakásba való beengedése az illetékeseknek. Pillanatnyilag ugyanis a lakásba való bejutás előzetes ügyészi engedélyhez kötött. Továbbá a szűrőrendszerben érvényt kell szerezni a kötelező vizsgálatokon való megjelenésnek.
Időközben a Heves Megyei Kormányhivatal is megküldte portálunknak az otthonában május 12-én elhunyt másfél éves K. Kiara Jerne ügyében indult vizsgálat eredményének összegzését. A terjedelmes és alapos tájékoztató legfontosabb megállapításai szerint: a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban pedig további munkajogi eljárásra van szükség.
Az iratból kiderül, hogy a halál körülményeinek ismeretében felmerült a gyermek veszélyeztetésének, elhanyagolásának gyanúja, ezért a megdöbbentő eseménnyel kapcsolatban a kormányhivatal illetékes szervei azonnal, soron kívül vizsgálatot indítottak a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal, mint I. fokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Szintén vizsgálatba fogott a Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi hatáskörrel rendelkező Hatvani Járási Hivatala az ügy egészségügyi vonatkozású szakkérdései tekintetében.
A vizsgálat megállapítása szerint a gyámhatóság a védelembe vételi eljárásokat a jelzőrendszeri tagok jelzése alapján megindította és több intézkedést tett a veszélyeztetettség kiderítésére. A kiskorúak ügyében a Gyermekjóléti Központ a jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot tartott, a védőnő által jelzett veszélyeztetés miatt – a gyermek súlycsökkenése – folyamatosan tartotta a kapcsolatot a védőnővel és a gyermek házi gyermekorvosával. A Gyermekjóléti Központ több alkalommal javasolt intézkedést a gyermekek védelembe vételére a gyámhivatal felé.
A vizsgálat mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a gyámhatósági tevékenységét illetően mulasztást is megállapított, ezért a kormányhivatal a járási hivatal vezetőjét és a Gyermekjóléti Központ vezetőjét felhívta a munkajogi felelősség kivizsgálására, illetve a hasonló tragédiák megelőzése érdekében a szakmai tanulságok levonására.
A hatósági ellenőrzés megállapította: a területi védőnő a feladatai végzését meghatározó jogszabályok és szakmai szabályok szerint járt el.
A gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátás vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az ellenőrzés befejezése június végére várható.
Így működik a jelzőrendszer
A gyermekvédelmi ellátórendszer szervezeti rendjét és annak feladatait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza. Ennek alapján minden településen működik egy jelzőrendszer, melynek részét képezik azok az intézmények, amelyek meghatározott szempontból – így például oktatás, egészségügyi vagy szociális ellátás, deviancia – a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkoznak és amennyiben gyermeket veszélyeztető körülményt tapasztalnak, értesítik a helyi gyermekjóléti szolgálatot, amely ugyancsak családsegítő szakembert foglalkoztat.
Amennyiben a veszélyeztetés súlyos, a járási hivatal mint gyámhatóság avatkozik be és kötelező érvényű hatósági intézkedések révén nyújt védelmet a kiskorúaknak. Keret2: Nem „hétköznapi” család
Az anyának négy gyermeke született. Az első kettőt 2010-ben az apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. A harmadik és negyedik gyermeke a jelenlegi élettársától született: 2012-ben kiskorú K. Kincső Jázmin és 2014-ben kiskorú K. Kiara Jerne. A szülők zárkózottan éltek, életvitelükről sem lakókörnyezetük, sem az ellátórendszer nem tudott hiteles információkat nyerni. A gyámhatóság 2013-ban feljelentést tett kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt, többször megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szülőkkel.
Szöveg: HEOL
Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán egri borászokkal találkozott Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A fórumon az érintettek is elmondták véleményüket, észrevételeiket a tervezett változtatásokról.
Nyitrai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. A cél az – tette hozzá -, hogy közösen alakítsák ki azt a szakmai álláspontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar borászok számára a leghatékonyabb önkormányzati és közigazgatási rendszert biztosítja, s egyben csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért különösen fontos, hogy a helyi borászok véleményét megismerjék.
A Borászok Fórumán szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változásáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is.
A találkozón részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértője, aki részleteiben ismertette a tervezett változásokat. Az egri borászok a fórumon ezt követően elmondták észrevételeiket és javaslataikat.
Nyitrai Zsolt a tanácskozás végén azt hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb szabályozás szülessen meg ezen a stratégiai szempontból oly fontos területen.
Fotó: Szántó György
Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.
A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.
Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.
A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.
A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.
Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.
Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.
Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.
Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.
A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.
Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.
Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.
Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.
Dr. Sós Tamás
Országgyűlési képviselő
MSZP